Tudom, hogy a most következő cikksorozatom sajnos kissé megkésve jelenik meg, hiszen május 26-a, de még június 3-a is elmúlt már (hamarosan látni fogjuk, miért e két dátumot emeltem ki). Kis hazánk első - és mindezidáig egyetlen "hivatásos"- űrhajósa, Farkas Bertalan 30 éve jutott el a világűrbe, melynek okán több rendezvény és találkozó került megrendezésre határainkon innen és túl. Sajnos különböző problémák miatt nem kezdhettem bele eddig a cikksorozatba -ezért ezúton elnézést is kérek - , melyet e sorok írásakor 3 részesre tervezek. Érdemes lesz ezeket is elolvasni!
1975. július 15-e fontos dátum az űrhajózásban, ugyanis ekkor kezdődött meg a nemzetközi űrrepülések korszaka. Ezen a napon kapcsolódott össze először a Szojuz-19 és az Apollo-18 űrhajó, és a legénységek talákoztak egymással. Ez, vagyis az Apollo-Szojuz repülés (ASTP) nagy szerepet játszott abban, hogy a Szovjetunió elindítsa az Interkozmosz-programot. Ennek keretében a szocialista országok 1-1 űrhajósa vendégként repülhetett szovjet parancsnoka társaságában a Szaljut-6 űrállomásra, ahol értékes kísérleteket és vizsgálatokat végezhetett (voltak persze kivételek is, hiszen a program során francia, sőt szír és indiai kozmonauta is eljutott a világűrbe, ezek pedig nem a keleti blokk állampolgárai voltak). Magyarország az 5. Interkozmosz-repülésen képviseltethette magát.
Farkas Bertalant - vagy ahogy mindenki ismeri: Bercit - sok jelölt közül választották a repülésre. A kiválasztás vége felé 4-re, majd 2-re csökkent a jelöltek száma. Berci és Magyari Béla között folyt még a verseny az űrrepülésért. De mint tudjuk, csak egy maradhat: végül Bercire esett a válsztás, Magyari pedig a tartalék legénység tagjává vált. Ennélfogva Berci parancsnoka Valerij Kubaszov, Magyarié pedig Vlagyimir Dzsanibekov lett, akikkel a két magyar együtt megkezdte a kiképzést a Gagarin Űrhajós-kiképző Központban, Csillagvárosban. Berci eredetileg 1979. április 20-án repülhetett volna, ám időközben előrébb hozták a szovjet-bolgár űrrepülést, így arra csak következő év május 26-án kerülhetett sor. És valóban, az említett napon Farkas Bertalan megkezdte 8 napos küldetését Bajkonurból a Szojuz-36 fedélzetén. A küldetés hívójele Orion volt. Az űrhajó sikeresen dokkolt a Szaljut-6-tal - ám ugyanez nem volt elmondható a bolgár repülés esetében... 
Az állomáson két szovjet űrhajós fogadta őket: Leonyid Popov és Valerij Rjumin, akikkel közös kutatásokat folytattak. Hosszú lenne ismertetni az egész akkor folytatott kutatási programot, ezért csak röviden mutatom be a Berci által végzetteket: nagyon fontos volt közülük a Pille-dózismérő kipróbálása (Dóza-kísérlet), mely igazából technológiai kísérletnek tekinthető. Fontossága abban rejlik, hogy először lehetett egy helyen és időben megmérni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét (dózisát), és az eredményeket kiértékelni. A műszert a KFKI munkatársai fejlesztették ki, továbbfejlesztett változatait pedig ma is ott találhatjuk a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és az űrsiklókon is. Az Eötvös-kísérlet során néhány, a félvezetőtechnikában fontos anyag -gallium, arzén, indium, ólom- kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálta, míg a hasonló jellegű Bealuca-kísérletban eltérő fajsúlyú fémek egymásban való oldódását, és az így létrejött ötvözeteket tanulmányozta. A Rabotoszposzobnoszt-vizsgálat alkalmával a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet, valamint a Medicor által fejlesztett Balaton nevű műszerrel vizsgálták meg a kozmonauták szellemi munkavégző képességét. Berci elvégzett egy Interferon névre hallgató orvosbiológiai kísérletet is, melynek során az immunrendszer sejtjeinek interferon-termelését vizsgálta a mikrogravitáció körülményei között. Eredmény: az űrállomáson lévő sejtek 4-8-szor annyi interferon-fehérjét termeltek, mint a földi körülmények között lévők. A kísérlet még a NASA érdeklődését is felkeltette, olyannyira, hogy hogy később a Spacelab fedélzetén - durván fogalmazva - gyakorlatilag megismételték. A küldetés során 2-szer is elhaladtak hazánk felett, így több űrfelvétel is készült. A felvételek megtalálhatók a Magyarország a Szaljut-6 fedélzetéről című könyvben, melyet én szeretnék rövid időn belül beszerezni....
Kubaszov és Berci június 3-án sikeresen földet értek a Szojuz-35 visszatérő kapszulájával a Szovjetunió területén. Berci bár külföldi volt, mégis megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést 1980. június 31-én. Nos, ennyit röviden a mi Bercink űrutazásról. Aki még jobban bele kíván mélyülni a témába, annak a bejegyzés alján található hivatkozásokat jaavslom, de természetesen jövök majd a sorozat többi részével is....
Még több a témával kapcsolatban:
-Farkas Bertalan (Wikipédia): http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Bertalan (innen további oldalak is elérhetők)
- Űrhajózási Lexikon
- Valerij Kubaszov: A kozmosz érintése (Kossuth Könyvkiadó/ Ifjúsági Lap-és Könyvkiadó, 1986)
- Az M1 összeállítása az űrrepülésről korabeli videóanyaggal: http://www.youtube.com/watch?v=5gxQyCUwfGg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése