Ezzel meg is érkeztünk a sorozat utolsó részéhez, melyben az idei megemlékezések utolsó hivatalos rendezvényén tapasztaltakról szólnék pár mondatban
Május 26-án magamnak tett igéretemhez híven Berci előzetes meghívására meg is jelentem a kezdési időpont előtt nem sokkal a Magyar Tudományos Akadémiában. Szerencsére egy szép és kedves hölgy útbaigazított, így jutottam be a díszterembe, ahol nem mindennapi élményben volt részem. A konferencián megjelent a korábban már megemlített Kubaszov és Leonov kozmonauták is, de emellett még számos külföldi - orosz, lengyel, amerikai sőt szlovák - űrhajós is megjelent. A hallgatóság nagy létszámú volt - szerintem 100-an biztosan voltak - , idő előtt elfoglalták a kedvező helyeket, így nekem csak az utolsó sorban jutott hely. Meglepetésként szolgált Magyari Béla jelenléte is. A mellékelt, 1. képen látható, bár nem olvasható egy idézet Bercitől, mely így szólt: "Soha le nem írható, talán el sem képzelhető az az érzés, amit először éreztem, amikor megláttam Magyarországot" (a mondat egyébként 1980. május 30-án hangzott el). Hosszú ideig kellett várni a tényleges kezdésre, addig e felirat volt látható, a hangulatot pedig élő hegedűzene tette kellemessé. Elől a pulpituson 5 személy ült a hallgatókkal szemben, név szerint balról jobbra haladva: Alexej Arhipovics Leonov, Valerij Nyikolajevics Kubaszov, Farkas Bertalan, az MTA elnöke (a nevét sajnos nem jegyeztem meg), valamint Loren Wilber Acton amerikai asztronauta, aki Bercihez hasonlóan is csak egyszer repült, az STS-51-F repülésen (ő egyébként a Napból érkező röntgensugarakat vizsgálta a Spacelab 2. repülésén).
Először az elnök beszélt, mintegy megnyitva ezzel a rendezvényt. Ezt Berci beszéde követte, melyben megköszönte a - szokásoknak megfelelően - , hogy ilyen sokan jöttek el. Elmondása szerint űrutazása sokat lendített az űrkorszakon, de köszönetet mondott akkori támogatóinak, többek között Magyari Bélának is. Ezek után bemutatta a többi előadót is, elsőként Vladimir Remek cseh űrhajóst is, aki az Interkozmosz-program során 1978. március 2-a és 10-e között repült Szaljut-6 űrállomásra a Szojuz-28 űrhajóval - egyben ő volt az első nem-szovjet kozmonauta is (a többieket is bemutatta, de nevüket sajnos nem sikerült megjegyeznem...).
Újra az MTA elnöke kapott szót, aki átadta Kovács Kálmánnak, a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) elnökének. Szerinte nagy jelentőségű volt Berci utazása, mert önállóan ilyet nem lehetett volna megvalósítani. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy amikor néhány éve a magyar származású Charles Simonyi az ISS fedélzetén volt, akkor egy kicsit Bercit láthattuk benne.
Ezt követően Prof. Szakcsy Mihály előadása hangzott el, amely élettudományi kísérletek elvégzéséről szólt. Elmondta, hogy közreműködött a Műegyetemi Természet- és Sporttudományi Egyesületet, melynek célja az űrkutatás interdiszciplináris alkalmazása. A beszéd után a házigazda felkonferálta Solymos Jánost, aki előadását magyarul tartotta, bár a kivetítőn ez angol nyelven jelent meg. Létrejött egy alapítvány (Space for Earth), melynek célja az űrkutatással foglalkozó tudósok együttműködésének segítése. A BHE Bonn Hungary nevű űripari cég közreműködésével ( a cég résztvesz többek között a MaSat-1 műhold fejlesztésében is) egy űrkutatási központot szeretnének létrehozni Budapesttől nem messze, nyugatra (Aerospace City). A létesítmény különböző részterületek szerint lenne felosztva. A projekt eddig nem kapott támogatást, bár az oktatásban is nagy szerep jutna ennek. Éppen ezért egy kisebb jellegű változatot is készítettek, azonban még csak papíron. A szakember szerint a magyar űrkutatás együttműködés nélkül nem létezhet.
Őt a szlovák vendégűrhajós követte, melynek előadását nem részletezném, de a címe - ha jól tudom - ez volt: " Framework Agreement between WABT - The World Agreement between Biomedical and Technology (akinek van kedve, lefordíthatja...). Űrorvostudományi és űrtechnológiai eredményeket mutatott be. Ezután Kubaszov kapott szót, aki meglepő módon oroszul tartotta meg beszédét (ezért is történhetett meg az, hogy ebből csak egy-két szót értettem meg...). A következő előadó Leonov volt szintén oroszul, ő viszont már megkérte Bercit, hogy tolmácsolja az elmondottakat. Szerinte nem véletlen, hogy ilyen helyszínen emlékeznek meg erről a repülésről. Méltatta Berciék akkori munkáját. Egyébként ő volt akkor a legénység felkészítője, ami elmondása szerint hihetetlen felelősséggel járt (ekkor tette hozzá humorosan, hogy ebbe a feleségekkel való foglalkozás is beletartozott). Nehéz volt választani Berci és Béla között - mondta Leonov. Ugyan mindig a kiválasztó bizottság tagja volt, arról, hogy végül ki repüljön, az akkori magyar kormány döntött. Kubaszovval is jó barátok. Ezúton is meghívott minden repült űrhajóst jövőre Moszkvába, Gagarin repülésének 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. Az ezzel kapcsolatos bizottság elnöke maga Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin lesz orosz kormányfő lesz, de Leonov is tagja. Beszéde végén átadott Bercinek egy Szu-27 repülőgépmodellt, valószínűleg aranyból. 
Vlagyimir Mezek orosz űrhajós is anyanyelvén beszélt, Berci fordításával. Szerinte van abban igazság, amikor Oroszország és az Egyesült Államok űrháborújáról beszélnek. Ő is üdvözölte Bercit. Őt Georgij Ivanov követte szintén oroszul és tolmáccsal. Említette, hogy Berci eredetileg '79. április 10-én repült volna, továbbá a közös munkát méltatta. Majd Miroszlav Helmasewszky lengyel űrhajós következett lengyel nyelven, Berci tolmácsolásával. Örült, hogy a tudósok és a kutatók is emlékeztek erre az eseményre, és szerinte ezután is biztosan fognak. Megkérte a magyarokat, hogy ne felejtsék el barátját, Magyari Bélát sem, és vigyázzanak Bercire. Ezután még három kozmonauta következett, akik ugyancsak jó hangzású anyanylvükön tartották meg beszédeiket, az első közülük - azt hiszem, Jura(?) - egy nagyon jó gondolattal zárta monológját: az űrhajós-közösség egy nagy család, valamint az űrből nézve nincsenek határok, nyelvek. Mindannyian a Föld lakói vagyunk, és gondoskodnunk kell jövönkről. Másikuk az űrsiklóval repült az ISS-hez, hoz társaival együtt alkalmassá tegyék az állomást 6 személy befogadására. Úgy gondolja, egyszer eljön az idő, amikor az űrhajósok együtt dolgoznak majd a Földért. Köszöntötte Berciéket az orosz űrhajósok nevében is. Ezután még egy orosz következett, viszont ő még nem járt a kozmoszban. Előadását Magyari Béla felszólalása követte, akit felkészületlenül ért és meglepett a felkérés. Azt mondta, élete legnagyobb élménye volt, amikor a kiképzés végén kimondták a végeredményt. Az akkori emlékek mindig megmaradnak benne. Köszönetet mondott mindenkinek, aki résztvett a felkészítésében, majd szavait a Bercivel való kézfogással és ölelkezéssel tette hangsúlyosabbá.
Végül az MTA elnöke arra kérte a hallgatóság tagjait, hogy gondolkodjanak el a hallottakon. A barátság és az együttműködés szükséges még a válság ellenére is.
Ezzel véget is ért a megemlékezés-sorozat hivatalos része, de az még folytatódott egészen június 3-áig (Berci ekkor tért vissza a világűrből). A rendezvény végén szinte mindenki megrohamozta a Kubaszov-Berci-Leonov triót és közös fényképeket, aláírást vagy interjút kértek tőlük, vagy éppen ajándákot adtak nekik. Nekem nagy nehezen sikerült megszereznem mindhármuk kézjegyét - melyek a többi ábrán megtekinthetők - , emelllett Bercit felkértem egy "e-mail interjúra" is, mely reményeim szerint hamarosan elkészül. Ezt majd a későbbiekben le is közlöm a Varga Űrközpont hasábjain (egyébként Magyari Béla aláírását már korábban megkaptam, de ez itt nem szerepel).
A bejegyzésben szereplő 1. és 3. képek Orgel Csilla megbízásából készültek, ezúton mondok neki köszönetet ezekért.
További érdekes információk:
- Interjú Kubaszovval és Bercivel a Nyíregyházi Főiskolánál: http://video.szon.hu/tag/20834/kubaszov
- Orgel Csilla képei a konferenciáról és az űrhajósok látogatásáról: http://www.facebook.com/#!/album.php?aid=2059427&id=1110081536
