Ma van a 20. évfordulója annak, hogy pályára állították a Hubble-űrtávcsövet (HST). Ez az űreszköz hozta meg a csillagászat ma tapasztalt népszerűségét, hiszen az általa készített felvételek nemcsak informatívak, hanem szemet gyönyörködtetőek is (sőt, egyesek szerint inkább ez utóbbi jellemző a Hubble képeire). Továbbá a HST olyan adatokkal látta el a csillagászokat, melyekre földi műszerekkel nem lehet szert tenni, hiszen a világűrben, a légkör zavaró hatásaitól mentesen dolgozik. ezáltal 20-szor jobb felbontású felvételek készítésére képes, mint a hozzá hasonló méretű, de földi teleszkópok. A korábban csak "Űrtávcső"-ként megnevezett eszköz előélete korántsem volt mentes a problémáktól: az amerikai vezetés nem nagyon akarta támogatni megépítését. Végül a NASA mégis zöld utat kapott; a teleszkóp megépítésére több óriáscéget bíztak meg 1981-es határidővel. Ám a megadott év végére is csak a 2,4 m-es átmérőjű főtükör készült el, a kisebb optikai egységek még nem. Úgy tervezték, hogy 1986 őszén végre felbocsátásra kerül az eszköz.
Azonban 1986. január 28-án a start után 73 másodperccel (T+78 s) felrobban a Challenger-űrrepülőgép, a fedélzetén lévő 7 asztronauta pedig életét veszti. Ettől kezdve a NASA 4 évig nem engedi az űrsiklókat a világűrbe, emiatt a Hubble-indítás is késik. Végül 1990. április 24-én elindulhatott a Discovery fedélzetén (STS-31 küldetés) a kozmosz vizsgálatára. A teleszkóp pályahajlása (inklinációja) 28,5 fok, egy keringést 97 perc alatt tesz meg. Pályamagassága kb. 600 km. A HST teljes hossza 13
,2 m, átmérője 4,2 m, tömege 11,1 tonna. A HST működtetésébe bevonták az ESA-t is. Pár héten belül kiderült, hogy a HST-vel valami nincs rendben: az általa készített első felvételek kettőzöttek és életlenek voltak. Emiatt az eszköz -és a NASA- népszerűsége is drámaian leromlott, a HST-t pedig egy szinten említették pl. a Hindenburg-léghajóval vagy a Titanic-kal. Ekkor jött a megoldás: az egyik cég elkészített egy "szemüveget" a távcső számára (a COSTAR-t), amely a hibákat ugyanúgy tartalmazta, csak fordított előjellel. Így a hibák kioltják egymást. A COSTAR felszerelésére 1993. decemberében került sor az STS-61 során, melyet az Endeavour-űrsiklóval hajtottak végre. Ekkor lecserélték a napelemeket és a giroszkópot is (1. nagyjavítás). Ezután még 4 nagyjavítás történt a HST-n, a legutóbbi (Servicing Mission 4) 2009. május 12-én az Atlantis-szal (STS-125). Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy Amerika 2014-ig vállalja a Hubble fenntartását, pedig a számítások szerint a teleszkóp 2021-ig üzemképes állapotban pályán maradhat (amennyiben ezt a naptevékenység is engedi...). Attól kezdve az ESA-n múlik a HST sorsa. Ha az európaiak is nemet mondanak a hosszabbításra, akkor a teleszkópot a Csendes-óceánba irányítják, miközben nagy része a légkörben megsemmisül. Valószínűleg addigra felváltja majd a szintén közös vállalkozás, a James Webb-űrtávcső (JWST), mely már nagyobb tükörrel fog rendelkezni, továbbá nem Föld-körüli pályáról, hanem a Föld árnyékában lévő távoli L2-pontban fog infravörös tartományban működni. A HST összes eredményét lehetetlen lenn
e itt felsorolni, ezért csak néhány fontosabb felfedezéséről és észleléséről teszek említést:-egyes szupernóvák megfigyelése, melyből a kutatók arra következtettek, hogy a Világegyetem örökké tágulni fog, ráadásul gyorsuló ütemben
- az SN 1987A szupernóva robbanásának vizsgálata
- a Shoemaker-Levy 9 üstökös 21 részre szakadása és becsapódása a Jupiterbe
-fiatal csillagok körüli protoplanetáris korongok (proplidok) észlelése az Orion-és a Sas-ködben. E korongok anyagából később bolygók keletkezhetnek
- a Pluto kis holdjainak felfedezése (Nix, Hydra), valamint az első Pluto-térkép elkészítése
- az Eris (a legnagyobb törpebolygó) tömegének meghatározása holdja mozgásának követésével. Mivel kiderült, hogy nemcsak az átmérője, hanem a tömege is nagyobb a Pluto-énál, ez csak megerősítette utóbbinak "lefokozását"
- a Jupiter kis vörös foltjainak észlelése 2008-ban
- távoli galaxisok millióinak felfedezése a HDF és a HUDF során.
Akárhogy is alakuljon a HST sorsa 2014-ben, azért ne feledjük, hogy ez a sokak által csak a "Nép távcsövé"-nek becézett eszköz hozta közelebb a hétköznapi emberekhez az addig elérhetetlennek tűnő égboltot, emellett jelentősen bővitette ismereteinket az Univerzumról. Ha a teleszkóp már nem lesz, emlékét megőrzi a Hubble-örökségként emlegetett internetes"galéria", mely legszebb felvételeit tartalmazza. De addig is jó munkát, és
Boldog születésnapot, HST
Még több a Hubble-ról:
-A NASA hivatalos HST-oldala: http://hubblesite.org/
-Cikk a HST képeinek feldolgozásáról: http://cydonia.blog.hu/2009/03/01/igy_keszulnek_a_hubble_fotok_a_nyers_keptol_a_magazinokig
-Az Európai Űrügynökség hivatalos HST-oldala: www.spacetelescope.org/
-Cikk a HST képeinek feldolgozásáról: http://cydonia.blog.hu/2009/03/01/igy_keszulnek_a_hubble_fotok_a_nyers_keptol_a_magazinokig
-Az Európai Űrügynökség hivatalos HST-oldala: www.spacetelescope.org/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése