Űrkutatás a mindennapokban

Vosztok óra, Vénusz étolaj, Gagarin utca... Hogy csak néhány példát említsek most következő bejegyzésem tartalmából. Vagyis az alábbiakban az űrkutatás és a csillagászat olyan hétköznapi "alkalmazásairól" lesz, melyeket ugyan nem hasznosítunk, de ott vannak a mindennapjainkban oly módon, hogy sokszor észre sem vesszük a világűrrel való kapcsolatukat.

Jelen poszt megszületésének érdekes oka van: nem tudom, hogy az olvasóim közül hányan emlékszenek még a Vágó István és Grétsy László tanár úr által vezetett "Álljunk meg egy szóra" című műsorra, melyben egy-egy szónak vagy kifejezésnek az eredetét, helyes vagy helytelen alkalmazását boncolgatták. Na mármost én is valami hasonló szituba keveredtem, miközben a Balaton déli partján voltam gyakorlatilag május közepétől  október végéig. Ebben a folyamatban volt egy kb. hét szünet szeptember 2-tól, de másfél hónapig "kiélveztem" a Balatonmária és környezete által nyújtott dolgokat - már amennyire ezt munka mellett lehetett. Na mindegy, most nem ez a lényeg... Sokkal inkább az, hogy az egyik szomszédos településen, Balatonkeresztúron számomra ritka, de mégis ismerősen csengő utcanevekre lettem figyelmes: csakhogy én nem kezdtem el ezen utcácskák neveinek eredetével foglalkozni, hiszen nagyon is tisztában voltam velük! Azzal viszont - sajnos - kár is lenne foglalkozni, hogy pl. az egyik miért éppen Űrhajós utca lett? Bár  másodmagammal mentem Balatonfenyvesre autóval,   azért elég gyorsan feltűnt nem sokkal odébb egy Gagarin- és egy Bolygó-utca táblája is (fotót sajnos nem tudok ezekről mellékelni). Ezen utcanevekkel más helyeken is találkozhatunk - Gagarinról például egy miskolci utcát is elneveztek. Vagy Budapesten is egy sor űrkutatási-csillagászati vonatkozású névvel ellátott utca van, hogy csak néhányat említsek közülük: Űrhajós utca (Csepel, 1. kép), Fiastyúk utca (XIII. kerület, 4. kép), Hold utca (V. kerület), stb. Talán ezek közül csak a Fiastyúk szorulhat magyarázatra: ez a Bika csillagképben található, M45 katalógusszámú, viszonylag fiatal csillagokból álló ún. nyílthalmaz. Fényes csillagai egy pici Göncölszekérre hasonló alakzatot adnak ki. Régóta ismert objektum, hiszen már elődeink is ismerték - innen ered a népies elnevezése is. A hivatalos megnevezése Plejádok. Én személy szerint örülök annak, hogy vannak ilyen vonatkozású közterületi nevek is. Ugyanakkor érdekes kérdés az, hogy miért éppen csak kis, jelentéktelen utcák kaptak ilyen megnevezéseket? Ennek prózai okai vannak: a nagyobb utakat, utcákat hazánk, esetleg a történelem hazai szempontból jelentős alakjairól, eseményeiről, esetleg arról nevezik el, hogy merre vezetnek. Az ilyen fogalmakból, nevekből annyi van, hogy majdnem az összes utcára jut belőlük egy adott településen. És ha netán ezek elfogynának, akkor jönnek a szóban forgó nevek. Vagyis az "űr-utcanevek" csak amolyan "töltelékként", "hézagpótlóként" szerepelnek a palettán. Oké, de ha már űrhajósokról nevezünk el utcákat, akkor miért csak Gagarinról tesszük ezt, és miért nem mondjuk Farkas Bertalanról vagy Neil Armstrongról? A válasz: azért, mert az utcák névadásakor mindkettő élő személy volt  - kettejük közül Armstrong idén hunyt el -, és mint ilyenekről, nem neveznek el utcákat vagy más egyéb közterületi egységeket. Amúgy utóbbi azért sem jöhetett szóba, mert a most használatos űrkutatási utcanevek még az "átkosból" maradtak meg. Nem hiszem, hogy a szocializmusban bárki is engedte volna, hogy mondjuk Armstrong-ról nevezzenek el ilyesmit. Na de még számos kérdést fel lehetne tenni ezzel kapcsolatban, de most inkább lépjünk tovább! 55 évvel ezelőtt bocsátották fel az első  műholdakat, a Szputnyik-1-et és 2-t. Utóbbi 1957. november 3-án állt Föld körüli pályára, fedélzetén a Lajka nevű kutyával (a név egyébként "ugatós kutyá"-t jelent). Mivel a műholdba visszatérő egységet nem építettek be, ráadásul a hőszabályozó rendszer is felmondta a szolgálatot, így szegény jószág hamar és szörnyű körülmények között pusztult el (ám ennek körülményeit a Szovjetunió széthullásáig titokban tartották). Lajka az életét áldozta a szovjet űr-fölényért, de végső soron az egész űrkutatás fejlődéséért is. Bár ez csak csak sovány vigaszt nyújthat, de azóta a kutya nevét viseli egy cigaretta, és egy lakókocsi-márka is (2-3. képek). Ez itt ugyan nem a reklám helye, de csillagászati vonatkozású még a sokak által használt Vénusz étolaj is, hiszen a Naprendszer 2. bolygója is ezt a nevet viseli. Vagy amikor a budapesti Széna térnél bemegyünk a Saturn szórakoztató elektronikai áruházba (Mamut II. épület), hogy vegyünk mondjuk egy plazmatévét, akkor a Naptól számított 6. bolygóról elnevezett üzletet látogatjuk meg. 

Nem egészen egy évvel ezelőtt egy - most már csak volt - kolléganőmtől vettem egy Raketa (orosz átírással: PAKETA) márkájú szovjet  mechanikus karórát (ez még ilyen felhúzós hajtású, nem elemes). Ekkor találkoztam először űrkutatáshoz kapcsolódó órával - igaz, arról hallottam, hogy az amerikai űrhajósok egy darabig Tag Heuer márkájú karórákat hordtak. Szóval megvettem tőle, igaz, óraszíj nem volt hozzá... A nagyobb gond az, hogy jelenleg nem szabályosan működik, és sokba kerül a javíttatása. Mindegy, én így is büszke vagyok rá, és ha működni fog, akkor még inkább.  Ezt a darabot láthatjátok az 5. képen.  Azóta találkoztam rengeteg, hasonló elnevezésű, szintén szovjet/orosz karórával: Szojuz (SOYUZ, szövetséget jelent, de így nevezik a jelenlegi orosz űrhajó-típust is), Vosztok (VOSTOK, jelentése kelet, de ez volt az első szovjet űrhajók neve is), Poljot (az szovjetek kísérleti manőverező műholdjait hívták így). E márkák napjainkban az OMEGA cég égisze alatt futnak, komoly és divatos órákat kínálva. És ami még meghökkentőbb: piacra dobták az Apollo-Szojuz (APOLLO-SOYUZ) altípust is, a szovjet-amerikai közös űrrepülés 35. évfordulójára, emellett a számos ilyen "űr-jubileumi" óra készült. Egy ilyen dizájnos órát mutat a 6. kép. 

Biztos vagyok benne, hogy még számos példát fel lehetne sorolni, amiket kihagytam. Nem állítottam, hogy pl. egyes felsorolt óra-márkák pont az adott űreszköz-típusokról kapták a nevüket, vagy éppen az étolaj a bolygóról. A szovjet órák közül a Poljot és a Bajkonur márkákról egyértelműen az űrkutatási vonatkozásokra asszociálhatunk, a Vosztok esetében ez az összefüggés kizárt, míg a Raketa a vitatható kategóriába tartozik (ám az órák esetében ez nagyon valószínű lenne, ugyanis a szovjetek propaganda-gépezetének fontos része volt űrkutatásuk, aminek kitűzők, újságok és még egy sor más termék volt a bizonyítéka). Azonban annyi bizonyos, hogy sok számunkra ismerős elnevezés - legyen az régi vagy újabb keletű -  névrokonságban áll az  űrkutatással vagy közvetlenül ebből származtatható. Aki még több érdekességet szeretne látni a témával kapcsolatban, annak ajánlom a bejegyzés végén található linkeket, főleg a képtáram idevágó albumát, hiszen biztosan mindenki talál számára ismerős dolgokat, esetleg kedves emlékeket! 

Lásd még:

- Űrbéli nevek a mindennapokban (album a képtáramban): http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=246380
- Érdekességek a XX. századból egészen 1990-ig (számos űr-dologgal): http://retronom.hu/
- Budapest, a Naprendszer fővárosa (a Magyar Csillagászati Egyesület képgalériája budapesti csillagászati és űrkutatási témájú utcanevekkel és további képekkel): http://www.mcse.hu/galeria/main.php/talalkozok/Budapest_a_Naprendszer_fovarosa/
- A SOYUZ óragyártó cég honlapja:  http://www.soyuz-watch.com/index.php?uid=2a8c8hch410tbpjqjuusul7041&act=start
- A VOSTOK órák története (Wikipedia, angol nyelven): http://en.wikipedia.org/wiki/Vostok_watches
- 


.