Feltehetőleg nem sokan találkozhattatok az ESMO-programmal még akkor sem, ha napi rendszerességgel értesültök a legújabb űreseményekről. Ez nem csoda, hiszen sajnos e nagyszerű kezdeményezésről kevés szó esik, ami a magyar nyelvi irodalomra különösen igaz. De miről is szól az ESMO és miért olyan különleges? Erről szól a következő bejegyzés.
Érdekes elképzelés született a közelmúltban, mely szerint
európai egyetemisták részére építenek egy keringőegységet és azt az Európai Űrügynökség (ESA) egy
alkalmas hordozórakétájával Hold körüli pályára juttatják. Ez lenne az ESMO
(European Student Moon Orbiter, Európai Tanulói Holdi Keringőegység), melynek
programjához jelenleg 19 európai egyetem társult (francia, német, olasz,
lengyel, brit, spanyol, szlovén, belga, cseh, észt és román egyetemek
csoportjai). A projekt az ESA oktatási irodájának gondozásában fut. A
fejlesztések csendben és lassan haladnak. Az indulást 2014 elejére tervezték –
egy szakértő véleménye szerint az ESMO komoly költségvetési gondokkal küzd,
mely a program végét is jelentheti. Az űrügynökség által indított Education
Satellite Programme negyedik tagja, fejlesztését az ESTEC (az ESA űrküldetéseket irányító részlege, központja a hollandiai Noordwijkban van) koordinálja. A
projekt célja az első olyan holdszonda megépítése és működtetése, melyet teljes
egészében az ESA tagállamaiban és/vagy együttműködő államaiban tanuló egyetemi
hallgatók terveznek, építenek és üzemeltetnek. Ide értendő az űreszköz
odajuttatása, felvételek készítése és a Földre továbbítása oktatási célokra,
mérések végzése valamint korszerű technológiák demonstrációja. Nem utolsó
szempont, hogy a jövő űrmérnökei valódi tapasztalatokat szereznek
szakterületükön. A kivitelezéshez szükséges űripari beszállító a Surrey
Satellite Technology Ltd. lett még 2009-ben. Az ESMO egy megközelítőleg 190 kg tömegű, és 76ˣ74ˣ74
cm-es dimenziójú test lesz, fedélzetén a következő berendezésekkel:
-
Kis
látószögű kamera. Felvételek készítésére alkalmas. Az elképzelések szerint
középiskolások (is) választhatnák ki az aktuális holdfelszíni alakzatokat.
- Technológiai
demonstrációs eszköz (LunaNet). Az Internethez hasonló hálózat
alkalmazhatóságát hivatott kipróbálni. A későbbi holdi űreszközök egymás közti
kommunikációjára lesz alkalmas.
- Sugárzásfigyelő
- Radar
a holdfelszín letapogatásához.
- Passzív
mikrohullámú radiométer a regolit hőmérsékleti és dielektromos tulajdonságainak meghatározására.
Az ESMO energiaellátásáról a testre szerelendő napelemek
gondoskodnak, 170 wattos kezdeti teljesítményt szolgáltatva. Navigációját az
ADCS (Attitude Determination and Control System) végzi két csillagkövető, négy
napszenzor, két pályameghatározó egység és négy lendkerék segítségével. Az
űreszköz három tengely körül stabilizált lesz, pályamódosításra nyolc
hideggázas fúvóka áll majd rendelkezésre. Kommunikációja S-hullámsávon történik
majd, a jelek vételét a raistingi, a villafrancai, a perthi és kouroui
követőállomások végzik (utóbbiak csak indításkor és a földközeli manőverek
során játszanak majd szerepet). Az ESMO más műhold(ak) társaságában fog GTO-pályára kerülni,
ahonnan saját hajtóműveivel indul a Hold felé ( négy, egyenként 22 N tolóerőt
adó MON/MMH üzemű rakétamotorral). Három hónapig utazik egyre elnyúltabb pályán a Nap-Föld rendszer L-1 pontjáig. Innen újabb pályamódosítással jut el
kísérőnkhöz, ahol elméletileg hat hónapig fog dolgozni.
Az ESMO jelenleg tervezési fázisban van. A projekten több
mint 200 diák dolgozik annak ellenére, hogy megvalósulása kérdésesnek tűnik.
Mindenesetre bízzunk abban, hogy ez a nagyszerű kezdeményezés nem csak
kezdeményezés marad…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése