2011. július 21., csütörtök

Felfedezték a Pluto 4. holdját

Néhány héttel ezelőtt a Hubble-űrtávcső (HST)  felvételeit vizsgálva sikerült a negyedik Pluto-hold nyomára bukkanni. A kis égitest egyelőre az S4 (134340) jelzést kapta, melyben az S a satellite, vagyis kísérő jelentéssel bír, a zárójelben lévő hosszú szám a Pluto sorszáma a kis naprendszerbeli objektumok között (ezt a jelölést és az ékezetek nélküli írásmódot 2006 augusztusa óta alkalmazzák, ekkor minősítették vissza törpebolygóvá). Ennek ellenére több helyen alkalmazzák a P4 jelölést.  Az P4-et a HST legújabb nagylátószögű kamerájával (WFC-3) fedezték fel, miközben az anyaégitest esetleges gyűrűi után kutattak. A kezdeti észlelések alapján úgy tűnik, hogy az új holdacska nagyjából 59 000 km-es távolságban, a 2005-ben szintén a HST-vel felfedezett Nix és Hydra pályája között kering kb. 31 napos periódussal. Átmérője az összes ismert Pluto-hold között a legkisebb, becslések szerint 13 és 34 km közé esik. Ennek meghatározása az objektum nagy távolsága, kis szögátmérője és halványsága miatt ütközik nehézségekbe, ez utóbbi 26 magnitúdónak adódik. Ez annyit jelent, hogy a szintén nehezen észlelhető 170 kilométeresre becsült Nixnél is 10-szer halványabb. 
A holdat először június 28-án azonosították, majd létét megerősítették a július 3-i és 18-i felvételek is. A képek készítése során rövid és hosszú expozíciójú felvételeket kombináltak, valamint a relatíve fényes Pluto-t kitakarták. Ennek mellékhatásaként jelentkeznek az 1. képen látható sugaras alakzatok is (egyébként hasonló eljárást alkalmaznak már régóta az infravörös csillagászatban is a más csillagok körüli porkorongok kutatásához is). Mivel a P4 nagyon halvány, régebbi felvételeken nem hagyhatott nyomot, azonban a kutatók nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a 2006-os képeken megtalálható lehet.
A mostani megfigyelésekkel a szakemberek azon elképzelésüket szerették volna megalapozni, mely szerint a a törpebolygó holdrendszere két objektum ütközésekor kirepült törmelékből alakulhatott ki - hasonlóan a mi Holdunkhoz. Ez egy olyan térségben, mint a Kuiper- (Edgeworth) öv, ahol az egész rendszer található, fokozottan érvényes lehet, hiszen itt az anyagsűrűség a belső Naprendszerhez képest nagyobb. Az ütközés során az anyag gyűrűvé rendeződhetett a Pluto körül, egy része összeállt holdakká, másik hányada talán még mindig gyűrűként van jelen (vagy talán további eddig ismeretlen, halvány holdakká? - a szerk.).  Természetes, hogy nem kapunk azonnali választ a felmerülő kérdésekre, de a 2015-ben megérkező New Horizons szonda valamivel közelebb vihet a megoldáshoz. Az űreszközt a NASA indította útnak 2006-ban Atlas-V hordozórakétával (3.kép).
Mivel a Pluto önmagában is érdekes égitest, amit titokzatossága csak méginkább fokoz, szeretnék a későbbiekben egy külön összefoglaló bejegyzés keretében foglakozni vele. Igérem, erre hamarosan sor kerül.
Lásd még:
- A hivatalos bejelentés a Hubble-űrtávcső honlapján: http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2011/23

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése