Viszonylag sűrűn járok újságárushoz. Ekkor általában a szokásos folyóiratokat veszem meg. Ám kb. 2 héttel ezelőtt a "Gondolkodó ember lapja"-ként ismert magazin friss kiadásának címlapja enyhén ledöbbentett. Nagy betűkkel szerepelt rajta: "Gagarin - Nem járt a világűrben". Azt gondolom, nem is jöhetett volna rosszabbkor, hiszen idén áprilisban voilt repülésének 50. évfordulója. Maga a folyóirat számomra nem volt egy nyerő olvasmány, de azért mégis megvettem - nem is olcsón -, már csak azért is, hogy egy újabb összeesküvéselmélet-hívő ostobaságán okuljak. Sajnálatos módon nem így történt. A cikk szerzője, az UFO-témájú könyvek és más egyéb oknyomozó cikkek írója, Nemere István meggyőző érveket és bizonyítékokat hozott fel állítása alátámasztására. Mindenki ismeri már a történetet: J.A.Gagarin (1. és 3.kép) a világ első űrhajósa elsőként kerülte meg a Földet a Vosztok-1 (3.kép) fedélzetén 1961. április 12-én (és csak a gyengébbek kedvéért le is írom: nem járt a Holdon). Nemere szerint a következők történhettek: 1961 tavaszán az akkori pártfőtitkár, Ny. Sz. Hruscsov pozíciója erősen inog, párton belüli ellenfelei egyre erősebbek. Éppen ezért úgy érzi, bizonyítania kell. Erre a legjobb lehetőség egy ember világűrbe küldése lenne. Ez éppenséggel esedékes is, hiszen a Szovjetunió fő ellenfele, az Egyesült Államok már bejelentette első emberes űrrepülésének dátumát. Ezzel ideális alkalom kínálkozhatott arra, hogy békés eszközökkel bizonyítság a szovjetrendszer felsőbbrendűségét. Azt már viszonylag régóta tudjuk, hogy az első szovjet űrkísérletek a legnagyobb titokban folytak. Azt azonban nem, hogy Gagarin előtt is voltak már űrhajósok a kozmoszban. A CIA által később nyílvánosságra hozott dokumentuma szerint 1967-ig legkevesebb öten haltak meg a világűrben. A szerző ezt a következőkkel próbálja megerősíteni: amellett, hogy a '90-es években volt szovjet űrkutatási szakemberek külföldre kerültek, egyéb iratok is előkerültek, melyek arra engednek következtetni, hogy az oroszok már 1957-ben, a Szputnyik-1 felbocsátásának évében próbálkoztak ember kozmoszba juttatásával! Természetesen ezek rendre tragédiával végződtek. Állítólag a nyugati média 1961 előtt(!) és után is arról számolt be, hogy egyes rádióállomások és rádióamatőrök nagy magasságokban és nagy sebességgel haladó objektumokról orosz nyelvű jeleket vettek. Ezek bajba jutott emberek könyörgései lehettek. Az állandó űrkudarcokkal a szovjet vezetés nem igazán villoghatott a világ felé, az idő pedig egyre sürgetett. A Kreml ki is adta a parancsot a szakembereknek: meg kell előzni az amerikaiakat minden áron! Igen ám, de ki legyen az új űrhajós, aki vállalja ezt a nemes, de abszolút nem veszélytelen feladatot? Ekkor az oroszok érdekes lépésre szánták el magukat.
1961. április első hetének végén egy este a pártvezetéstől bizalmas információ érkezett a magyar napi- és hetilapok szerkesztőségébe (azt, hogy ez hogy jutott birtokába, a szerző nem árulta el cikkében). Ennek lényege az volt, hogy egy bizonyos napon hosszabbítsák meg a lapzártát, mert - idézem -"Moszkvából fontos űresemény híre várható". A bejelentés hírére a nyugati hírügynökségek is ráharaptak. Április 10-én végül Moszkvában és a többi szocialista fővárosban elterjedt a hír, hogy az oroszok felbocsátottak egy embert a világrbe, de kiléte ismeretlen volt (Nemere őt "X-űrhajós"-ként említi). Azt is rebesgették, hogy az utazás kudarccal végződött, de biztosat senki nem tudott. Nemere azt írja, hogy esetleg egy Iljusin nevű űrhajós lehetett az utazás résztvevője, mely valóban rosszul végződött: a szerencsétlent összetörve és félholtan szedték ki az űrkabinból. Őt szintén nem lehetett bemutatni a világnak. Ekkor lépett színre Gagarin, aki gyakorlatilag minden szempontból ideális volt a hős szerepére. Mindössze annyi feladata volt - állítólag -, hogy játssza el saját űrutazását, majd élete végéig falazzon a vezetésnek és hazájának. Mivel nem célom lemásolni az újságcikket, csupán egy lehetőségre felhívni a figyelmet, ezért rövid leszek: a szóban forgó cikk szerint a Gagarin-sztori több szempontból is sántít. Ilyen pl. az állítólag Gagarin által írt beszámoló, mely több kiadásban is megjelent, de az egyes kiadások között tartalmi eltérések vannak. Vagy ilyen az is, hogy az űrhajós azt állította: repülése során megcsodálhatta Dél-Amerika partjait. Ez már csak azért is lehetetlen volt, mert ott akkor sötét ékszaka volt, ezáltal a kontinens nem volt látható (ez az oka annak, hogy Latin-Amerikában máig megmosolyogják Gagarin történetét). Ugyanakkor az is furcsa, hogy a küldetés alatt sem fényképezni, sem jegyzetelni nem tudott. Még sorolhatnám hosszasan a felhozott ellenérveket, ám ezt nem teszem meg. Ugyanakkor felvetődik még egy érdekes kérdés a témával kapcsolatosan: ha a Nyugat tudott mindenről, miért nem élt a lehetőséggel, hogy lejárassa az oroszokat? Tulajdonképpen erre egyedül az USA-nak volt igazán lehetősége, de a többiek is cikkeken keresztül értesültek az orosz próbálkozásokról. A CIA is mindent jelentett az amerikai kormánynak. De a Gagarin-féle repülés híre leginkább a NASA-nak jött jól, mert így fel tudta hívni magára a figyelmet, ugyanakkor arra is, hogy könnyen lemaradhatnak az űrversenyben. Ez ösztönözte a vezetést és a népet arra, hogy komoly lépéseket tegyen. Ilyen volt pl. Kennedy elnök '61-es beszéde is, melyben bejelentette, hogy még az évtized vége előtt Amerika embert küld a Holdra az oroszokat megelőzve. Ez adhatott nagy löketet az Apollo-programnak - elsősorban dollármilliárdok formájában -, és ez eredményezte a holdraszállások megvalósulását is.
Végezetül az utolsó szó jogán engedjétek meg, hogy megvédjem magam, még mielőtt a Gagarin-fanok megköveznének: én nem akarom a "Kozmosz Kolumbuszának" elsőségét, vagy utazásának tényét megkérdőjelezni! Szerintem nem túlzok azzal, hogy talán én voltam az, akit leginkább szíven ütött az újságcím! De mint gondolkodó ember és az űrkutatás kedvelője az igazság érdekében kénytelen vagyok megvizsgálni és feltárni minden reális információt egy ténnyel kapcsolatban. És azt gondolom, az igazság mindannyiunk érdeke. Bár ez csak egy újságcikk, és emiatt még nem szabad azonnal kétségbe vonni Gagarin teljesítményét, azonban figyelmeztetésként szolgálhat arra, hogyí rengeteg a kérdőjel a történetben, és ezek azonnali magyarázatra szorulnak.
Lásd még:
- Nemere István: Gagarin, aki soha nem járt a világűrben (InterPress Magazin 2011. május, 50. oldaltól)
- Az előző cikk és a Gagarint védők "párbeszéde": http://www.oroszvilag.hu/?t1=sajtoszemle&hid=1952
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése