A most következő bejegyzésben olyan képeket láthattok, melyeken az űrtudományok és a gyengébbik nem valamilyen kapcsolatba kerül. Ezekkel kívánom a hölgyeknek megmutatni, hogy az űrkutatás, az űrtevékenység nemcsak a férfiak terepe, a nők is aktív részt vállalnak - sőt, többen nagyon is sikeresek! Ugyanakkor szeretnék egy kis esztétikai élményt is nyújtani a világűr iránt érdeklődő férfitársaimnak, nekik is bizonyítva a fenti állításom, olykor rendhagyó módon is.
Aki valamelyest jártasabb az űrhajózás történetében, tudja, hogy a megannyi férfi űrhajós között olykor felbukkantak nők is. Ezt a gyakorlatot - természetesen propaganda-céllal - a szovjetek kezdték meg, amikor 1963. június 16-án az egyszemélyes Vosztok-6 űrhajó fedélzetén felbocsátották Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova mérnököt. 48-szor kerülte meg bolygónkat űrhajója fedélzetén, melynek a hívójele "Csajka", azaz "Sirály" volt - érdekesség, hogy a küldetés emlékéül később az egyik főövbeli kisbolygót 1671 Chaika névre keresztelték. Ugyanakkor még az év november 3-án házasságot kötött Adrijan Nyikolajevvel, aki a Vosztok-3 küldetésen (majd később a Szojuz-9-en is) repült, egy lányuk is született. Tyereskova civilben ejtőernyőzött is. Az 1. kép még 1970-ben készült:
A következő fotón - mely az egyik kedvencem ebben a kategóriában - Valentyina Tyereskova talán épp Neil Armstrong, az első Holdra lépett embernek valószínűleg épp egy kitüntetést illeszt a zakójára. Talán a képről sugárzó baráti hangulat mutatja a leginkább, hogy nem számít, hogy országaik milyen kemény harcot vívnak egymással, az űrhajósok kollégák - és emberek is:
Tyereskova idén márciusban lesz 77 éves. Tavaly felvetette, amennyiben végrehajtanának egy egyirányú emberes Mars-expedíciót, ő részt venne benne. Már eddig is számos kitüntetést kapott, emellett nevét viseli például a szülőhelyén (Jaroszlavl) lévő planetárium és az iskola, ahol tanított. De ide tartozik még a már említett kisbolygó és a Hold túloldalán, a Moszkva-tenger közelében lévő kis kráter is.
A következő hölgy szintén szovjet, nevéhez két elsőség is köthető: az első nő volt, aki űrállomáson dolgozott, valamint elsőként volt az űreszközön kívül a világűrben (ezt a műveletet köznapi nyelven "űrsétának" nevezzük, újabb rövidítéssel EVA). Ő Szvetlana Jevgenyevna Szavickaja pilóta és repülőmérnök, aki 1982-ben a háromfős Szojuz T-7 űrhajó fedélzetén repült elsőként a Szaljut-7 űrállomásra. Majd még egyszer, 1984. júliusában utazott az űrállomásra, a Szojuz T-12 személyzetét erősítve. Ekkor (1984. július 25-én) hajtotta végre űrsétáját. Az alábbi képeken a hölgyet láthatjuk, majd a történelmi EVA-ról készült felvételek egyikét:
Az "űrséta" neve ellenére cseppet sem "sétagalopp": űrbéli körülmények között az izmok elernyednek, nehezebb az erőkifejtés. Ugyanakkor a szív is hevesebben dolgozik, ami további megterhelést ró űrhajósra. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a nehéz űrruha merevvé válik, kitágul - emiatt Alexej Leonov történelmi űrsétája majdnem tragédiába torkollott, mert az űrhajós a ruha miatt nem fért be az űrhajó zsilipkamráján. Ezért a nagyobb külső szerelési munkálatokat csak több szakaszban tudják kivitelezni. Szavickaja jelenleg 65 éves, családi állapotáról nincs információ. Többször is kitüntették, kétszer pl. a híres-hírhedt "Szovjetunió Hőse" és a Lenin - érdemrendeket is. Korábban jelölték a Szaljut-7 csak hölgytagú legénységébe, a küldetést azonban törölték. Ezenkívül nevét viseli az 1982 TH3 jelű, szintén főövbeli kisbolygó is (4118 Sveta).
Az Egyesült Államokban csak az űrrepülőgépes repülések hozták meg a női asztronauták korát: addig csak férfiak utazhattak, noha már a kezdetekkor, a Mercury-repülések előtt felvetődött a gondolat. Végül 1983. június 18-án, a hetedik űrsiklós küldetés (STS-7/Challenger) során juthatott fel a világűrbe az első amerikai űrhajósnő Sally Kristen Ride fizikus személyében - egyben jelenleg ő a legfiatalabb amerikai űrhajós is, aki járt a kozmoszban. Ride egyike volt azon asztronautáknak, akik kipróbálhatták az azóta ismertté vált magyar gyártmányú Pille-dozimétert, mellyel az űrhajósokat ért káros sugárzás mértékét (dózisát) lehet mérni - ezzel a berendezéssel elsőként lehetett gyakorlatilag azonnali eredményt kapni. A képen az asztronauta az STS-7 fedélzetén dolgozik:
Magánéletéről különösen keveset lehetett tudni, feltehetőleg leszbikus identitása miatt. Ugyan feleségül ment a szintén űrhajós Steve Hawley-hez, de 1987-ben el is váltak. Ezután élete végéig egy bizonyos Tam O'Shaughnessy nevű oktató és tudományos témájú gyermekkönyveket író hölggyel élt együtt. 2012-ben Sally Ride 2012. július 23-án hunyt el hasnyálmirigy-rákban, ekkor 61 éves volt.
Sok "elsőt" lehetne még felsorolni a női űrhajósok között mind nemzetiség, mind a végrehajtott feladat tekintetében, de talán Kína első női tajkonautája (a kínaiak által az űrhajósokra adott megnevezés nyugatias változata), Liu Jang pilóta nevét említeném meg. Jang a Szencsu-9 fedélzetén 2012. június 16-án repült. A kép 2012. augusztus 12-én készült a Kínai Egyetemen Jangról:
Sok "elsőt" lehetne még felsorolni a női űrhajósok között mind nemzetiség, mind a végrehajtott feladat tekintetében, de talán Kína első női tajkonautája (a kínaiak által az űrhajósokra adott megnevezés nyugatias változata), Liu Jang pilóta nevét említeném meg. Jang a Szencsu-9 fedélzetén 2012. június 16-án repült. A kép 2012. augusztus 12-én készült a Kínai Egyetemen Jangról:
És most azokat az űrhajósnőket mutatnám be, akik napjainkban a legnagyobb publicitást kapják. Ennek oka főleg az, hogy mindketten gyönyörűek. Tracy Caldwell Dyson és Karen LuJean Nyberg űrhajósokról van szó. Dyson foglalkozása szerint kémikus, az STS-118/Endeavour küldetés-specialistája volt 2007. augusztusában - érdekesség, hogy e küldetés alatt ünnepelhette 38. születésnapját is. Ezután 2010. április 2 és szeptember 15. között a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 23. és 24. legénységének volt tagja. Oda- és visszaútját a Szojuz TMA-18 űrhajó biztosította. Emellett 2000-ben jelölték az 5. számú ISS-expedíció tartalék személyzetébe. A 4-6. számú legénységekkel való kapcsolattartó személyzet (CAPCOM) tagja volt, emellett 2005-ben a 11. ISS-küldetés során a vezető CAPCOM szerepét is betöltötte. Mint kiderült, az aszronauták között ő az első, aki az első Holdra szállás, az Apollo-11 küldetés után született - ezt egyébként utóbbi 40. évfordulóján egy televíziós interjúban mondta el.
Privát szférája viszonylag jól ismert: férje George Dyson haditengerészeti pilóta, gyermekeiről nincs információm. Kedvenc időtöltései közé tartozik a futás, a kosárlabda, a súlyzós edzés és a túrázás. Egyetemi évei alatt versenyszinten űzte az atlétikát, a rövidtávfutást és a távolugrást. Civilben magánpilóta és a Max-Q nevű, csak űrhajósokból álló banda fő vokalistája. Ezen a két képen az ISS Cupola nevű egységében láthatjuk (a Cupolát egyébként az európaiak készítették az űrállomás részére):
Privát szférája viszonylag jól ismert: férje George Dyson haditengerészeti pilóta, gyermekeiről nincs információm. Kedvenc időtöltései közé tartozik a futás, a kosárlabda, a súlyzós edzés és a túrázás. Egyetemi évei alatt versenyszinten űzte az atlétikát, a rövidtávfutást és a távolugrást. Civilben magánpilóta és a Max-Q nevű, csak űrhajósokból álló banda fő vokalistája. Ezen a két képen az ISS Cupola nevű egységében láthatjuk (a Cupolát egyébként az európaiak készítették az űrállomás részére):
Álljunk meg itt egy picit! Mi az, amit megfigyelhetünk azonnal a gyönyörű űrhajósnőt és Földünket leszámítva (noha utóbbi is rendkívül szép)? Amit keresünk, köze van Dysonhoz - meg minden űrhajóshoz: azt látjuk, mintha a hölgy arcvonásai letisztultabbak lennének, fiatalabbnak tűnik. Ennek oka az, hogy Föld körüli pályán, ahol a gravitációs hatások elhanyagolhatók (ún. mikrogravitáció) a testnedvek keringése megváltozik. Emiatt több vér jut az arcba is, így az űrhajósok fiatalabbaknak látszanak. Ugyanez igaz pl. a Holdon is, csak kisebb mértékben, ahol a nehézségi erő ugyan jóval kisebb a földinél, de már érezhető. A következő képen Tracy Caldwell Dyson - talán oktatási céllal is - egy kis mókát is belevisz a monoton, ám egyáltalán nem unalmas mindennapokba:
Dyson idén augusztusban tölti be 45. életévét. Összesen 18 díjjal és elismeréssel büszkélkedhet, számos társaság tagja. Ő a 11. nő, aki űrsétán vett részt. Három űrsétát teljesített eddig, együttvéve több mint 22 órás időtartammal. A feladat az állomás meghibásodott hűtőberendezésének cseréje volt, melyet sikerrel végrehajtottak. A következő képen jobb alsó sarokban háttal láthatjuk az egyik EVA közben Doug Wheelock társaságában az Expedition 24 küldetés során:
A következő hölgy Karen Nyberg gépészmérnök. Első űrrepülésén (STS-124/Discovery) küldetési specialista volt - ekkor szállították és szerelték fel az ISS japán szegmensének (Kibo) egyik modulját (PM). Ezzel a repüléssel Nyberg lett az 50. nő a világűrben.
Később a Szojuz TMA-9 űrhajó fedélzeti mérnökeként utazhatott az ISS-re, hogy 2013. május 28. és november 11 között a 36. és 37. ISS-alaplegénységet erősítse. Visszautazásáról is a TMA-9 háromfős visszatérő kapszulája gondoskodott. Képünkön a gyönyörű űrhajósnő látható a Discovery-űrsikló fedélzetén, mikor az éppen "kiköt" (dokkol) az ISS-hez 2008. június 7-én:
.jpg)
Következő képünk a Kibo-modulban készült, valószínűleg szintén az STS-124 során:
Karen Nyberg 2000 júliusa óta van a NASA űrhajós-állományában. A 2002. novembere és 2003. májusa között zajló Expedition 6 tartalék személyzetének tagja volt. Korábban részt vett a leendő Hold- és Mars-utazásokra szánt ún. életfentartó rendszerek tervezésében (pl. hőszabályozó rendszer), valamint 2006 júliusában a NASA NEEMO-programjában is, ahol extrém körülmények között gyakorolhatják az űrhajósok a már említett expedíciók műveleteit. Ekkor az űrhajósnő gyakorlatilag egy mély medencében élt és dolgozott hat napig. Képünkön Nyberg a NASA és a General Motors által kifejlesztett Robonaut-2 nevű protípussal látható az ISS-en:
Házasságban él, férje Douglas Hurley űrhajós (méghogy a munkakapcsolatok nem működnek!). Egy fiuk is van, jelenleg a Minnesota állambeli Viningben élnek. Idén októberben ünnepli 45. születésnapját. Szeret futni, rajzolni és festeni, zongorázni, varrni és a családjával tölteni az időt. Eddig 8 díjat és elismerést kapott. Az alábbi kép a Youtube-tól származik:
Utolsó képünk a gyönyörű asztronautáról a 36. ISS-küldetés során készült a már említett Cupola-modulban. Mellette a legénység egy másik tagja, Chris Cassidy, a távolban látható barnás objektum az űrállomásról levált és nem a légkörbe sokkal később visszatért japán HTV-teherűrhajó:
Tyereskova repülésének 50. évfordulóján, 2013. június 16-án két nő tartózkodott a kozmoszban egyidejűleg: Karen Nyberg az ISS, valamint Wang Japing a Tienkung - (nemzetközi megnevezése alapján Tiangong) 1 űrállomás fedélzetén. Wang Japing vadászpilóta a második kínai űrhajósnő a világűrben, és az első, aki kínai űrállomást látogatott meg. 2013. júniusában a Szencsu-10 űrhajóval, harmadmagával indult az űrállomásra, ahol 15 napig dolgozott. Képünk annak a TV-adásnak egyik részlete, melyen keresztül élőben tartott fizikaórát a kínai gyerekek számára a Tienkung-1-ről:
Japingot eredetileg az előző, Szencsu-9 küldetésre jelölték 2012. júniusára, ám megváltoztatták a terveket.
Az űrhajós házas, állítólag ez követelmény volt a válogatásnál, noha ezt az Űrhajóskiképző Központ hivatalosan tagadta. További kérdést vet fel Japing életkora is: űrrepülését követően egy interjú alkalmával azt állította, 1980. januárjában született, míg korábban ugyanerre 1978. áprilisát adta meg.
Az űrhajósnők közül megemlíteném még Anousheh Ansarit, aki három szempontból is érdekes számunkra: a mérnök-informatikus-üzletasszony bár az USA-ban él, származása okán az első iráni a világűrben, emellett az első női fizető űrhajós is (ezt a köznyelvben némileg leegyszerűsítve űrturistának nevezzük): 2006. szeptember 18-án indult az ISS-re két társával 11 napos "küldetésére" a Szojuz TMA-9 űrhajóval.
Ansari az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásból 4 kísérleti csomaggal végzett élettani kísérleteket, miközben elsőként vezetett nyilvános blogot a világűrben. A következő képen a hölgyet látjuk az ISS-en:
Kettős állampolgársága némi gondot okozott a küldetés tervezését illetően - már ami a szimbólumokat illeti: Ansari eredetileg az USA és Irán zászlaját is szerette volna viselni tréningruháján - köszönetét kifejezve mindkét országnak. Ám mivel utóbbinál nem a jelenlegi, hanem az 1979-es forradalom előtti, politikailag semleges változatot szerette volna, ez azonban feszültségeket keltett volna. A zászló végül nem került fel, azonban a küldetés logójában volt utalás szülőhazájára is. Mivel azon csak a zászló színei voltak a további iráni szimbólumok nélkül, így ez - és alapjában maga az űrrepülés - kisebb politikai vihart is kavart. A 21. képen Ansari az egyik kísérletet mutatja:
Legtöbben azt gondoljuk az "űrturista" szó hallatán, hogy ezek az emberek azért fizetnek, hogy egy hétig sziesztázzanak az űrállomáson. Ez azonban nem igaz: legalábbis az eddigiek alapján: minden fizetős űrutas - beleértve Ansarit és a magyar származású Charles Simonyit is - valamilyen tudományos-technikai szempontból hasznos tevékenységet végez. Okkal, hiszen enélkül az csak egy rendkívül drága semmittevés lenne - így viszont a kifizetett pénz némileg meg is térülhet. De azért ez mégiscsak pihenő, így időt kell szakítani a pihenésre, a szórakozásra is. Így tett Ansari is:
Idén szeptemberben lesz 48 éves. 1991 óta házasságban él, férje Hamid Ansari. Gyermekről egyelőre nem találtam információt. Számos elismerést kapott, dokumentumfilmben is szerepelt, valamint memoárjának is társszerzője. Egy alkalommal azonban ő díjazott, méghozzá nem is akárhogyan: az általa és férje által szponzorált Ansari X-Prize-t az a cég nyerheti el, amelyik saját készítésű űrhajójával elsőként éri el a 100 km-es magasságot, majd ezt két héten belül megismétli. Rengetegen neveztek a versenyre, melyet végül a Scaled Composites nyert el SpaceShipOne (SS1) nevű űrhajójával - a gyártási jogot később megvásárolta a Richard Branson által vezetett Virgin Galactic. Az SS1 továbbfejlesztésével létrehozott gépre már rengeteg híresség váltott jegyet, köztük Lady Gaga és a nemrég balesetet szenvedett Michael Schumacher is. A képen a X-díj győzteseit és szponzorait - köztük Ansariékat is - láthatjuk.
Ám az űrhajósok listája folyamatosan bővül, itt van pl. az elbűvölő orosz Jelena Olegovna Szerova is, aki a tervek szerint idén már repülhet a 41. ISS-legénység részeként. A 37 éves mérnöknő korábban már dolgozott a űrrepülés-irányításnál is. 2006-ban választották be az űrhajós-programba. Férje Márk Szerov űrhajós:
Vagy az olasz nemzetiségű Samantha Cristoforetti is vár még még saját "éles bevetésére" a kozmoszban. A 36 éves hölgy a ESA alkalmazásában áll 2009 óta, a tervek szerint a 42. és a 43. ISS-legénységet fogja erősíteni valószínűleg még idén:
2013-ban a NASA űrhajós-állománya is 8 fővel - köztük 4 nővel - bővült: Christina M. Hammock (34 éves, vezető kutató, Nemzeti Óceanográfiai és Légkör-kutató Igazgatóság), Nicol Aunapu Mann (35 éves, őrnagy, haditengerészet), Anne C. McClain (34 éves, őrnagy, hadsereg), Jessica U. Meir (35 éves, professzor-asszisztens, Harvard Orvosi Iskola). Ők a tervek szerint hamarosan eljuthatnak az ISS-re, esetleg a Marsra is. A képen a 2013-as női űrhajósjelöltek láthatók (aki további részleteket szeretne velük kapcsolatban, a megadott NASA-hivatkozáson keresztül megteheti). A hölgyek balról jobbra: Meir, Hammock, Mann és McClain. A hölgyek:
Az űrhajósnők bemutatásakor azt hiszem kötelességem megemlékezni azokról a nőkről, akik hivatásuk áldozatai lettek. És most álljon itt annak a négy női asztronautának a képe, akik a két űrrepülőgép (Challenger, Columbia) katasztrófájában életüket vesztették. Az első Judith Arlene Resnik mérnöknő, az első izraeli-amerikai űrhajós a világűrben, egyben ő volt a 2. amerikai űrhajósnő is. Kétszer repült, 1986. január 28-án 37 évesen vesztette életét, amikor a Challenger-űrsikló a startfolyamat közben felrobbant (STS-51L küldetés):
Szintén a Challenger balesetében hunyt el Sharon Christa McAuliffe tanárnő, aki ezzel a repüléssel az első tanárnő lett volna a kozmoszban. McAuliffe 38 éves korában hat társával együtt költözött a másvilágra:
A Columbia volt az első űrrepülőgép, amely 1981. április 12-én két emberrel emelkedett a magasba. Egyik útja 2003. február 1-én azonban katasztrófával végződött: a jármű az STS-107 misszió végén visszatérés közben a légkörben Texas- és Louisiana-államok felett szétesett. Ismét hét űrhajós volt a fedélzeten, mindannyian életüket vesztették. Köztük volt Laurel Blair Salton Clark, a Haditengerészet kapitánya is. 41 éves volt:
A másik hölgy a Columbia legénységéből Kalpana Chawla kutató-mérnök, aki az első indiai-amerikai űrhajós, egyben az első indiai nő volt a világűrben. Két űrutazáson vett részt, a Columbia-katasztrófa volt a második. A balesetkor 41 éves volt:
A hölgyek - és mint általánosságban az emberek - nemcsak űrutazás fedélzetén kerülhetnek kapcsolatba a világűrrel, hanem pl. az ún. zéró-gravitációs (Zero-G) repülések során is. Ekkor egy megfelelően átalakított utasszállító repülőgép tágas belsejében rövid időre súlytalanságot hoznak létre oly módon, hogy a kezdetben viszonylag meredeken emelkedő gép ugyanolyan hirtelen ereszkedni kezd, ezáltal kis ideig megszűnik az alátámasztás az utasok számára, ha nincsenek bekötve - egyébként ugyanezt érezzük hasi tájékon, ha pl. olyan buszon utazunk, amely egyenetlen útszakaszon halad ("liftezik a gyomrunk"). Kezdetben csak az űrhajósok kiképzésére alkalmazták az ilyen parabolikus repüléseket, ma már azonban kereskedelmi úton is elérhetők, potom 6000 euróért - ezeket a Zero-G Corporation nevű cég szervezi. A képen látható hölgyeket egy-egy ilyen Zero-G repülésen kapták lencsevégre, a nullgravitációs szakaszban:
Az űrkutatásban és az űriparban számos nő dolgozik, segítve a világűr jobb megismerését és hasznosítását számunkra. És ez nemcsak a nyugati országokban van így, hanem Magyarországon is. Bár a MaSat-1 műhold fejlesztő team-jében nem találunk hölgyeket, a Puli Csapatban igen: Krammer Anett Norvégiában szerzett nemzetközi érettségit, majd Floridában űrmérnöki és orosz szakon végzett. A fiatal és csinos bicskei lány karakterét kölcsönözték az M1 Haction című sorozatában is, emellett a Blikk Év Embere pályázatán 2012-ben jelölt volt tudományos kategóriában. Következő képünkön Anett látható:
A Team Puli tagja volt korábban a kaposvári Orgel Csilla is, aki most az Osztrák Űrfórum (ÖWF) csapatát erősíti Innsbruckban.
Legtöbben azonban mégsem a fent említett módokon kerülnek az űrkutatás közelébe: diáklányok és fiatal hölgyek nem egyszer osztanak meg velünk blogjaikon vagy éppen a közösségi oldalakon olyan képeket, amelyeken valamely NASA-részleg, múzeum, látogatói központ előtt, vagy azokon belül vannak egy-egy jól felismerhető jelölés vagy tárgy mellett. Ilyen az alábbi képünk is, amelyen egy fiatal hölgy, Abigail Harrison látható a NASA fejlesztés alatt álló nehézrakétája, az SLS makettje mellett:
Míg a másik képen szintén ugyanő áll a NASA Kennedy Űrközpontjában (KSC) felállított életnagyságú makett (az Atlantis űrsikló makettje) mellett. A kis hölgy - hozzám hasonlóan olyannyira fanatikus, hogy képes volt e fotó kedvéért az esőbe is kiállni:
Következő képünk is a KSC-ben vagy a Huntsville-ben található látogató központban készült, egy dekoratív hölggyel és egy Saturn-I vagy IB-rakétával (vagy másával):
Majd egy másik, az Enterprise űrrepülőgép társaságában:
Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van az amatőr rakétakészítésnek Külön klubok alakultak erre, melyek sokszor versenyeket is rendeznek egymás közt. Ezekben nem ritkák a női nem képviselői sem, általában fiatalok:
Nők és a világűr - egy kicsit másképp:
És végül, de nem egyáltalán legutolsó sorban: annak bizonyítására, hogy a NASA-nál is csak emberek dolgoznak, álljon itt egy kép, mely az űrügynökség Ames Kutatóközpontjában készült 2008. április 12-én, a "Jurij Éjszakája" (Yuri's Night") nevű eseményen. Ezt 2001. április 12-e, Jurij Gagarin történelmi űrrepülésének 40. évfordulója óta minden évben világszerte - így hazánkban is - megtartanak, rendszerint partikkal egybekötve. A kép:
E bejegyzésben azt próbáltam bemutatni, hogy az űrkutatás nem pusztán a férfiak "sportja", hanem egy nagyon is komoly és fontos tevékenység, melyben rengeteg nő vesz részt, olykor nem kevés sikerrel. Igaz, a végére könnyedebb stílusra váltottam, inkább a férfi olvasókat megcélozva. Tisztában vagyok vele, hogy mint már oly sokszor, itt sem tudtam a teljesség igényét érvényesíteni. Ettől függetlenül bízom benne, hogy a már ecsetelt fő mondanivaló is tudatosult mindannyiunkban, és remélhetőleg a bemutatott képek által valamelyest közelebb hoztam mindenkihez a sokak által csak "úri hobbinak" titulált űrkutatást.
Dyson idén augusztusban tölti be 45. életévét. Összesen 18 díjjal és elismeréssel büszkélkedhet, számos társaság tagja. Ő a 11. nő, aki űrsétán vett részt. Három űrsétát teljesített eddig, együttvéve több mint 22 órás időtartammal. A feladat az állomás meghibásodott hűtőberendezésének cseréje volt, melyet sikerrel végrehajtottak. A következő képen jobb alsó sarokban háttal láthatjuk az egyik EVA közben Doug Wheelock társaságában az Expedition 24 küldetés során:
A következő hölgy Karen Nyberg gépészmérnök. Első űrrepülésén (STS-124/Discovery) küldetési specialista volt - ekkor szállították és szerelték fel az ISS japán szegmensének (Kibo) egyik modulját (PM). Ezzel a repüléssel Nyberg lett az 50. nő a világűrben.
Később a Szojuz TMA-9 űrhajó fedélzeti mérnökeként utazhatott az ISS-re, hogy 2013. május 28. és november 11 között a 36. és 37. ISS-alaplegénységet erősítse. Visszautazásáról is a TMA-9 háromfős visszatérő kapszulája gondoskodott. Képünkön a gyönyörű űrhajósnő látható a Discovery-űrsikló fedélzetén, mikor az éppen "kiköt" (dokkol) az ISS-hez 2008. június 7-én:
Következő képünk a Kibo-modulban készült, valószínűleg szintén az STS-124 során:
Karen Nyberg 2000 júliusa óta van a NASA űrhajós-állományában. A 2002. novembere és 2003. májusa között zajló Expedition 6 tartalék személyzetének tagja volt. Korábban részt vett a leendő Hold- és Mars-utazásokra szánt ún. életfentartó rendszerek tervezésében (pl. hőszabályozó rendszer), valamint 2006 júliusában a NASA NEEMO-programjában is, ahol extrém körülmények között gyakorolhatják az űrhajósok a már említett expedíciók műveleteit. Ekkor az űrhajósnő gyakorlatilag egy mély medencében élt és dolgozott hat napig. Képünkön Nyberg a NASA és a General Motors által kifejlesztett Robonaut-2 nevű protípussal látható az ISS-en:
Házasságban él, férje Douglas Hurley űrhajós (méghogy a munkakapcsolatok nem működnek!). Egy fiuk is van, jelenleg a Minnesota állambeli Viningben élnek. Idén októberben ünnepli 45. születésnapját. Szeret futni, rajzolni és festeni, zongorázni, varrni és a családjával tölteni az időt. Eddig 8 díjat és elismerést kapott. Az alábbi kép a Youtube-tól származik:
Utolsó képünk a gyönyörű asztronautáról a 36. ISS-küldetés során készült a már említett Cupola-modulban. Mellette a legénység egy másik tagja, Chris Cassidy, a távolban látható barnás objektum az űrállomásról levált és nem a légkörbe sokkal később visszatért japán HTV-teherűrhajó:
Tyereskova repülésének 50. évfordulóján, 2013. június 16-án két nő tartózkodott a kozmoszban egyidejűleg: Karen Nyberg az ISS, valamint Wang Japing a Tienkung - (nemzetközi megnevezése alapján Tiangong) 1 űrállomás fedélzetén. Wang Japing vadászpilóta a második kínai űrhajósnő a világűrben, és az első, aki kínai űrállomást látogatott meg. 2013. júniusában a Szencsu-10 űrhajóval, harmadmagával indult az űrállomásra, ahol 15 napig dolgozott. Képünk annak a TV-adásnak egyik részlete, melyen keresztül élőben tartott fizikaórát a kínai gyerekek számára a Tienkung-1-ről:
Japingot eredetileg az előző, Szencsu-9 küldetésre jelölték 2012. júniusára, ám megváltoztatták a terveket.
Az űrhajós házas, állítólag ez követelmény volt a válogatásnál, noha ezt az Űrhajóskiképző Központ hivatalosan tagadta. További kérdést vet fel Japing életkora is: űrrepülését követően egy interjú alkalmával azt állította, 1980. januárjában született, míg korábban ugyanerre 1978. áprilisát adta meg.
Az űrhajósnők közül megemlíteném még Anousheh Ansarit, aki három szempontból is érdekes számunkra: a mérnök-informatikus-üzletasszony bár az USA-ban él, származása okán az első iráni a világűrben, emellett az első női fizető űrhajós is (ezt a köznyelvben némileg leegyszerűsítve űrturistának nevezzük): 2006. szeptember 18-án indult az ISS-re két társával 11 napos "küldetésére" a Szojuz TMA-9 űrhajóval.
Ansari az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásból 4 kísérleti csomaggal végzett élettani kísérleteket, miközben elsőként vezetett nyilvános blogot a világűrben. A következő képen a hölgyet látjuk az ISS-en:
Kettős állampolgársága némi gondot okozott a küldetés tervezését illetően - már ami a szimbólumokat illeti: Ansari eredetileg az USA és Irán zászlaját is szerette volna viselni tréningruháján - köszönetét kifejezve mindkét országnak. Ám mivel utóbbinál nem a jelenlegi, hanem az 1979-es forradalom előtti, politikailag semleges változatot szerette volna, ez azonban feszültségeket keltett volna. A zászló végül nem került fel, azonban a küldetés logójában volt utalás szülőhazájára is. Mivel azon csak a zászló színei voltak a további iráni szimbólumok nélkül, így ez - és alapjában maga az űrrepülés - kisebb politikai vihart is kavart. A 21. képen Ansari az egyik kísérletet mutatja:
Legtöbben azt gondoljuk az "űrturista" szó hallatán, hogy ezek az emberek azért fizetnek, hogy egy hétig sziesztázzanak az űrállomáson. Ez azonban nem igaz: legalábbis az eddigiek alapján: minden fizetős űrutas - beleértve Ansarit és a magyar származású Charles Simonyit is - valamilyen tudományos-technikai szempontból hasznos tevékenységet végez. Okkal, hiszen enélkül az csak egy rendkívül drága semmittevés lenne - így viszont a kifizetett pénz némileg meg is térülhet. De azért ez mégiscsak pihenő, így időt kell szakítani a pihenésre, a szórakozásra is. Így tett Ansari is:
Idén szeptemberben lesz 48 éves. 1991 óta házasságban él, férje Hamid Ansari. Gyermekről egyelőre nem találtam információt. Számos elismerést kapott, dokumentumfilmben is szerepelt, valamint memoárjának is társszerzője. Egy alkalommal azonban ő díjazott, méghozzá nem is akárhogyan: az általa és férje által szponzorált Ansari X-Prize-t az a cég nyerheti el, amelyik saját készítésű űrhajójával elsőként éri el a 100 km-es magasságot, majd ezt két héten belül megismétli. Rengetegen neveztek a versenyre, melyet végül a Scaled Composites nyert el SpaceShipOne (SS1) nevű űrhajójával - a gyártási jogot később megvásárolta a Richard Branson által vezetett Virgin Galactic. Az SS1 továbbfejlesztésével létrehozott gépre már rengeteg híresség váltott jegyet, köztük Lady Gaga és a nemrég balesetet szenvedett Michael Schumacher is. A képen a X-díj győzteseit és szponzorait - köztük Ansariékat is - láthatjuk.
Ám az űrhajósok listája folyamatosan bővül, itt van pl. az elbűvölő orosz Jelena Olegovna Szerova is, aki a tervek szerint idén már repülhet a 41. ISS-legénység részeként. A 37 éves mérnöknő korábban már dolgozott a űrrepülés-irányításnál is. 2006-ban választották be az űrhajós-programba. Férje Márk Szerov űrhajós:
Vagy az olasz nemzetiségű Samantha Cristoforetti is vár még még saját "éles bevetésére" a kozmoszban. A 36 éves hölgy a ESA alkalmazásában áll 2009 óta, a tervek szerint a 42. és a 43. ISS-legénységet fogja erősíteni valószínűleg még idén:
2013-ban a NASA űrhajós-állománya is 8 fővel - köztük 4 nővel - bővült: Christina M. Hammock (34 éves, vezető kutató, Nemzeti Óceanográfiai és Légkör-kutató Igazgatóság), Nicol Aunapu Mann (35 éves, őrnagy, haditengerészet), Anne C. McClain (34 éves, őrnagy, hadsereg), Jessica U. Meir (35 éves, professzor-asszisztens, Harvard Orvosi Iskola). Ők a tervek szerint hamarosan eljuthatnak az ISS-re, esetleg a Marsra is. A képen a 2013-as női űrhajósjelöltek láthatók (aki további részleteket szeretne velük kapcsolatban, a megadott NASA-hivatkozáson keresztül megteheti). A hölgyek balról jobbra: Meir, Hammock, Mann és McClain. A hölgyek:
Az űrhajósnők bemutatásakor azt hiszem kötelességem megemlékezni azokról a nőkről, akik hivatásuk áldozatai lettek. És most álljon itt annak a négy női asztronautának a képe, akik a két űrrepülőgép (Challenger, Columbia) katasztrófájában életüket vesztették. Az első Judith Arlene Resnik mérnöknő, az első izraeli-amerikai űrhajós a világűrben, egyben ő volt a 2. amerikai űrhajósnő is. Kétszer repült, 1986. január 28-án 37 évesen vesztette életét, amikor a Challenger-űrsikló a startfolyamat közben felrobbant (STS-51L küldetés):
Szintén a Challenger balesetében hunyt el Sharon Christa McAuliffe tanárnő, aki ezzel a repüléssel az első tanárnő lett volna a kozmoszban. McAuliffe 38 éves korában hat társával együtt költözött a másvilágra:
A Columbia volt az első űrrepülőgép, amely 1981. április 12-én két emberrel emelkedett a magasba. Egyik útja 2003. február 1-én azonban katasztrófával végződött: a jármű az STS-107 misszió végén visszatérés közben a légkörben Texas- és Louisiana-államok felett szétesett. Ismét hét űrhajós volt a fedélzeten, mindannyian életüket vesztették. Köztük volt Laurel Blair Salton Clark, a Haditengerészet kapitánya is. 41 éves volt:
A másik hölgy a Columbia legénységéből Kalpana Chawla kutató-mérnök, aki az első indiai-amerikai űrhajós, egyben az első indiai nő volt a világűrben. Két űrutazáson vett részt, a Columbia-katasztrófa volt a második. A balesetkor 41 éves volt:
A hölgyek - és mint általánosságban az emberek - nemcsak űrutazás fedélzetén kerülhetnek kapcsolatba a világűrrel, hanem pl. az ún. zéró-gravitációs (Zero-G) repülések során is. Ekkor egy megfelelően átalakított utasszállító repülőgép tágas belsejében rövid időre súlytalanságot hoznak létre oly módon, hogy a kezdetben viszonylag meredeken emelkedő gép ugyanolyan hirtelen ereszkedni kezd, ezáltal kis ideig megszűnik az alátámasztás az utasok számára, ha nincsenek bekötve - egyébként ugyanezt érezzük hasi tájékon, ha pl. olyan buszon utazunk, amely egyenetlen útszakaszon halad ("liftezik a gyomrunk"). Kezdetben csak az űrhajósok kiképzésére alkalmazták az ilyen parabolikus repüléseket, ma már azonban kereskedelmi úton is elérhetők, potom 6000 euróért - ezeket a Zero-G Corporation nevű cég szervezi. A képen látható hölgyeket egy-egy ilyen Zero-G repülésen kapták lencsevégre, a nullgravitációs szakaszban:
Az űrkutatásban és az űriparban számos nő dolgozik, segítve a világűr jobb megismerését és hasznosítását számunkra. És ez nemcsak a nyugati országokban van így, hanem Magyarországon is. Bár a MaSat-1 műhold fejlesztő team-jében nem találunk hölgyeket, a Puli Csapatban igen: Krammer Anett Norvégiában szerzett nemzetközi érettségit, majd Floridában űrmérnöki és orosz szakon végzett. A fiatal és csinos bicskei lány karakterét kölcsönözték az M1 Haction című sorozatában is, emellett a Blikk Év Embere pályázatán 2012-ben jelölt volt tudományos kategóriában. Következő képünkön Anett látható:
A Team Puli tagja volt korábban a kaposvári Orgel Csilla is, aki most az Osztrák Űrfórum (ÖWF) csapatát erősíti Innsbruckban.
Legtöbben azonban mégsem a fent említett módokon kerülnek az űrkutatás közelébe: diáklányok és fiatal hölgyek nem egyszer osztanak meg velünk blogjaikon vagy éppen a közösségi oldalakon olyan képeket, amelyeken valamely NASA-részleg, múzeum, látogatói központ előtt, vagy azokon belül vannak egy-egy jól felismerhető jelölés vagy tárgy mellett. Ilyen az alábbi képünk is, amelyen egy fiatal hölgy, Abigail Harrison látható a NASA fejlesztés alatt álló nehézrakétája, az SLS makettje mellett:
Míg a másik képen szintén ugyanő áll a NASA Kennedy Űrközpontjában (KSC) felállított életnagyságú makett (az Atlantis űrsikló makettje) mellett. A kis hölgy - hozzám hasonlóan olyannyira fanatikus, hogy képes volt e fotó kedvéért az esőbe is kiállni:
Következő képünk is a KSC-ben vagy a Huntsville-ben található látogató központban készült, egy dekoratív hölggyel és egy Saturn-I vagy IB-rakétával (vagy másával):
Majd egy másik, az Enterprise űrrepülőgép társaságában:
Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van az amatőr rakétakészítésnek Külön klubok alakultak erre, melyek sokszor versenyeket is rendeznek egymás közt. Ezekben nem ritkák a női nem képviselői sem, általában fiatalok:
Nők és a világűr - egy kicsit másképp:
És végül, de nem egyáltalán legutolsó sorban: annak bizonyítására, hogy a NASA-nál is csak emberek dolgoznak, álljon itt egy kép, mely az űrügynökség Ames Kutatóközpontjában készült 2008. április 12-én, a "Jurij Éjszakája" (Yuri's Night") nevű eseményen. Ezt 2001. április 12-e, Jurij Gagarin történelmi űrrepülésének 40. évfordulója óta minden évben világszerte - így hazánkban is - megtartanak, rendszerint partikkal egybekötve. A kép:
E bejegyzésben azt próbáltam bemutatni, hogy az űrkutatás nem pusztán a férfiak "sportja", hanem egy nagyon is komoly és fontos tevékenység, melyben rengeteg nő vesz részt, olykor nem kevés sikerrel. Igaz, a végére könnyedebb stílusra váltottam, inkább a férfi olvasókat megcélozva. Tisztában vagyok vele, hogy mint már oly sokszor, itt sem tudtam a teljesség igényét érvényesíteni. Ettől függetlenül bízom benne, hogy a már ecsetelt fő mondanivaló is tudatosult mindannyiunkban, és remélhetőleg a bemutatott képek által valamelyest közelebb hoztam mindenkihez a sokak által csak "úri hobbinak" titulált űrkutatást.
Lásd még:
- A női űrhajósok listája az angol Wikipédián (néhány jelöltet is tartalmaz): http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_female_astronauts (innen részletes leírások is elérhetők róluk)
- A Zero-G Corp. honlapja: https://www.gozerog.com/
- A Puli Csapat tagjai: http://www.pulispace.com/hu/kik-vagyunk/a-csapat
- Abigail Harrison ("Astronaut Abby") honlapja: http://astronautabby.com/
- A lányok és a világűr - album a képtáramban: http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=258365
- A NASA 2013. évi űrhajós-jelöltjei: http://www.nasa.gov/astronauts/2013astroclass.html#.UtwBk9LH_IU
- A lányok és a világűr - album a képtáramban: http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=258365
- A NASA 2013. évi űrhajós-jelöltjei: http://www.nasa.gov/astronauts/2013astroclass.html#.UtwBk9LH_IU
