Na igen, ilyenek is vannak... Nemrég kezembe került egy viszonylag új tudományos-technikai folyóirat, a BBC Science Focus legújabb lapszáma, amelyben a világűr - és egyes részei - birtoklásának lehetőségét boncolgatja a szerző. Itt most nem szeretnék a világűrjoggal hosszasan foglalkozni, azt egy másik bejegyzésben fogom megtenni hamarosan. Helyette inkább néhány meghökkentő tényt mutatok be - erre utal a beszédes cím is -, mely jól példázza a világűrjog, és végső soron az egész jogrendszer gyengéit.
A fentiekben nevezett folyóirat a 28. oldalon a következőket írja egy bizonyos Aul Jürgens nevű úr esetéről: "A 18. században Nagy Frigyes porosz király Aul Jürgens spirituális gyógyítónak és leszármazottainak adományozta a Holdat, hálából, hogy köszvényén segített. A különös hagyaték akkor került napvilágra, amikor az 1990-es években Jürgens családja perrel fenyegette Dennis Hope (1.kép) vállalkozót, amiért az holdbéli parcellákat bocsátott áruba." Hát igen... Ahogy Einstein mondta: "Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos". És az emberi élelmesség is. Szerintem bárki kitalálhatja, hogy mi lett volna egy ilyen eljárás végeredménye: bármennyire is abszurd az egész történet, minden bizonnyal a felperesnek adtak volna igazat, hiszen okirattal rendelkezett.... Nem mellesleg Hope nemcsak a Holdra, hanem az egész Naprendszerre rátette a kezét, hogy a kísérőnkön, valamint a Vénuszon és a Marson található területek online árusításával milliókat kaszáljon. És bármily furcsa, mindezt legálisan tehette meg, dacára az ENSZ Holdegyezményének, ui. a '60-as évek űr-jogalkotása akkor még nem számolt a magán-űripar megjelenésével!
Egy másik hasonló történetet is találtam a lap szemközti oldalán: "1948-ban James T. Mangan ilinoisi formatervező a Celestia elnevezésű új nemzet vezetőjének kiáltotta ki magát, amely a teljes világűrt magáénak mondta - a bolygókat és az aszteroidákat nem, csak magát az űrt. Mangan 1970-ben bekövetkezett haláláig védte területét, még celestiai útleveleket is küldött az amerikai űrhajósoknak, hogy holdutazásaik legálisak legyenek". Hűha... No comment. Azt hiszem, tartom magam a "halottról vagy jót vagy semmit" elvhez. Úgy tűnik, Mangan nagyon komolyan gondolta ezt az egészet, hogy "államának" saját zászlót, sőt, pénzérmét is készíttetett ("Celeston", 2.kép)! Szerintem még hosszasan lehetne sorolni a furábbnál is furább eseteket, de azt gondolom, hogy egy közös tanulság levonható belőlük: a világűrjog szabályai máig nagyon kidolgozatlanok, és ezen minél hamarabb változtatni keltene. És nemcsak az ilyen blamák, hanem a különböző politikai és katonai vonatkozások miatt is.
Hamarosan jelentkezem egy hosszabb világűrjogi ismertetővel, akkor is számítok az érdeklődésetekre!
